Marokkói túránk egy utasunk, Fruzsi szemszögéből...
- Tamás Oskó
- Nov 26, 2025
- 2 min read
2025. októberében töltöttünk egy hetet Marokkóban, azon belül Szavírában. Egy intenzív lovas túra volt, minden nap legalább 2 órás lovaglással. Ezen kívül tevegeléssel, quadozással, egyesek pedig szörfözéssel múlatták idejüket.
Fogadjátok sok szeretettel az egyik utasunk, Fruzsi élménybeszámolóját:
“Számomra Marokkó mindig is egy bakancslistás hely volt. Amikor évekkel ezelőtt megláttam azokat a lovas videókat a TikTokon, már tudtam, hogy nekem oda el kell jutnom.

Szerettem volna látni az óceánt, és hatalmasat vágtázni a partján....
Hatalmas élmény volt már maga az utazás is. Úgy gondolom, hogy életre szóló barátságokat is köthettünk a helyiekkel és a velünk utazó többi magyar útitárssal is. Villámgyors lovakon lovagolhattunk, akik ténylegesen megmutatták nekünk, milyen érzés az igazi szabadság. Az óceánban vágtáztunk, sziklás terepen baktattunk, homokdűnéken “csúszdáztunk” a lovakkal. Minden nap tele volt vidámsággal és persze adrenalinnal is. A guide-ok nagyon barátságosak és jófejek voltak, mindig gondoskodtak a jó hangulatról a lovaglások során. A kiutazó magyar csapat pedig szerintem zseniális volt: hatalmasakat nevettünk együtt, és jókat beszélgettünk.
A lovaglások során odafigyeltek arra, hogy mindenki a tudásának megfelelő lovat kapjon. Én egy gyönyörű sárga mént kaptam. Dahab volt a neve, ami arabul azt jelenti: arany. A gazdája figyelmeztetett, hogy nagyon érzékeny, és bizony nagyon szeret gyorsan menni. Néhány jó tanáccsal is elláttak, hogyan is „működik” ez a csodaszép, de igen temperamentumos ló. Igazi kihívás volt a számomra, de nagyon megkedveltem. Össze is csiszolódtunk egy hét alatt, bár néhányszor azért tett róla, hogy egy pillanatig se unatkozzak. 😆 Az egész napos túrán is ő volt a társam, és végig magabiztosan lépkedett az igen nehéz terepen is. Sok esetben csak a sörényét fogtam, nem is irányítottam. 😆 Úgy voltam vele, hogy ő jobban tudja, hogyan kell ott közlekedni, hiszen ott nőtt fel. Nem is hagyott cserben egy pillanatra sem!
Hálás vagyok a Lóháton a világ csapatának, hogy eljuthattam ide, és nagyszerű embereket ismerhettem meg...
Olyan élményekkel gazdagodhattam, amikről ezelőtt álmodni sem mertem volna! Akárcsak egy filmben lettünk volna! 😊
Remélem, hogy a közeljövőben még visszatérhetek!”
Fruzsi! VIIIISSZAVÁÁÁÁRUNK!



Comments