Lósorsok a nyereg alatt 1. - Azori-szigetek, Portugália
- Éva Ledniczky
- Aug 7
- 3 min read
A Lóháton a világ csapata ma már több kontinensen szervez lovastúrákat, lovas tanulmányutakat. Többször felmerül a kérdés, hogy vajon a lovak jók-e, amelyek a hátukon visznek minket. Mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk, kezdjük a legelején:

Ló nélkül nincs értelme az egésznek. A Lóháton a világ története úgy indult, hogy egy kis gödöllői lovas baráti kör elkezdte felfedezni a környező országok legszebb tájegységeit lóháton. A helyi természeti és kulturális értékek felfedezése legtöbbször helyi tenyésztésű lovakon történt, életreszóló élményekkel és tapasztalatokkal gazdagítva a lovasokat.
S akkor jöjjön a válasz. Egy dologban a történet elejétől fogva nem ismerünk kompromisszumot, ez pedig a lovak kérdése.
Az együttműködő partnereink kiválasztásánál a lovak kiváló egészségi és mentális állapotán túl, elsődleges a lószerű tartási körülmények vizsgálata, amelyet a helyi viszonyok lehetővé tesznek. A sivatagi körülményeket leszámítva (és a méneket), csak félrideg, ménesi illetve szabadtartásban tartott lovak visznek minket a hátukon, az utak során. Igyekszünk csak olyan partnerekkel együttműködni, akik társadalmi felelősséget is vállalnak a saját országuk lótartási körülményeinek javításáért is és ápolják a helyi lovas kultúrát.

Nagyon sok mindenben változott a lovas világ, és van amiben előnyére az elmúlt években. Ennek több oka van. Az egyik, hogy megjelent egyfajta társadalmi érzékenység, amely az állatok jólétét van, hogy a saját szórakozása elé helyezi, de minimum egy szintre. A másik ok, ennél sokkal prózaibb, ez pedig a lovaglások ára. Egy napos lovaglás ára 100 EUR-nál indul, de ez már nagyon ritka, és nagyon gyakoriak a 250-300 EUR/nap/fő díjazással működő lovas szolgáltatások, amikben még ellátás sincs, és akik nagyrészben a visszatérő vendégekből élnek. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne nyújtsanak színvonalat és szeretik a lovat. Azért dolgoznak velük. (elég szubjektív megfogalmazás ez, hogy szeretik a lovat, de jól szeretni, csak úgy lehet, ha az a lónak is jó - a szerk.)
Egy szónak is száz a vége, a hosszúra nyúlt bevezető után szeretnénk bemutatni néhány hátasunkat, lólelket a legutóbbi lovas nyaralásunkról, az Azori-szigetekről, Portugáliából. Christina és Claude, svéd házaspár, a Quinta de Terca, 17-dik században épült majorságának a tulajdonosa, több mint negyven lónak ad otthont és legtöbbjüknek munkát is. Stockholmból költöztek Sao-Miguel szigetére, szenvedélyük a ló és a turizmus.

Endura - 2010-ben született, portugál fajtájú kis sárga kanca, a története alapján az egyik legnagyobb nyertes a farmon. 2016-ban talált rá egy rendőr az egyik folyó partján, ahova ki volt láncolva, lakattal, csak épp már fű nem nőtt körülötte. Talán ott is felejtették. Gazdát, kulcsot hiába kerestek, így elszállították és egy lómenhelyre került, ahol árverésre bocsátották. Sajnos 3-ból, 3 gazda gondolta meg magát, mire egy fiatal rendőrtiszt megkereste a svéd házaspárt, akiknél korábban lovagolt. A többi már történelem. Christináék szabadították meg lánctól és a lakattól. Egy jó munkakedvű, barátságos hátast hoztak ki belőle az évek. Nevének jelentése: aki mindent elviselt.
Alegre - 75 % Lusitano, 25 % arab telivér, 2004-es születésű, az egyik túravezető ló. Nevének jelentése, boldogság. Aranyosan csillogó fakó színe, igazi ritkaság a fajtájában. Ő az egyik igen magasan képzett bikatáncoltató ló, a csapatból, Pamplonából származik, egy híres harci bikákat is tenyésztő családtól. Díjlovaglásban is versenyzett mielőtt új gazdára lelt egy orvos személyében a Sao-Miguel szigeten. Többször gazdát cserélt, nem a legegyszerűbb lovaglású ló. A Quinta de Terca birtokra egy farmertől került, gyönyörű mozgása és kivételes adottságai miatt vásárolta meg őt a házaspár és közel tizedik éve tartja kivételesen nagy becsben.
Estrela - 2010-es, sötétpej, biztoslábú portugál kanca. Azon kevés lovak közé tartozik, akinek nem osztott kifejezetten nehéz lapokat a sors, tenyészkancaként néhány csikót felnevelt, mielőtt a svéd házaspárhoz került. A lovasok egyik kedvence, jó munkakedvű, stabil idegrendszerű, rendkívül figyelmes és okos kanca. Kívánni se lehet többet.
Espanhol - 2010-es tisztavérű Lusitano, herélt. Neki nehéz volt belenőni a nagyok életébe. Szó szerint is. Lekötve töltötte a fiatal éveit egy kis farmon, és már nagyon korán, két éves korában belovagolták és kocsit is húzott. Nadir a híres Lusitano mén csikója, de sajnos a terhelt csikókorából fakadóan még megnőni se volt alkalma, nemhogy apja nyomdokaiba lépni. A gazdája kártyán elvesztette, aki pedig megnyerte csak egy dolgot akart vele, minél hamarabb szabadulni. Így került a svéd házaspárhoz, ahol kapott egy második esélyt az élettől, melyet lóként folytathat tovább, néhol egy-egy lovas turista

szolgálatában.
Ez csak egy kis ízelítő, ígéretet kaptunk, hogyha jövőre visszamegyünk, velük is fogunk találkozni, illetve kiegészítik a lósorsok leírását tartalmazó kis könyvecskéjüket, és online formában is a rendelkezésünkre bocsátják majd.
Kiváncsi vagy még más lósorsokra is? Tarts velünk a blogon!



Comments