Kik visznek lóháton a világ körül? 1. rész
- Éva Ledniczky
- Jul 29
- 3 min read
DERNOVICS KATA - a Lóháton a világ történet megálmodója, lovasedző, lovastúravezető
“Ne csak álmodd az életed, éld az álmaid!”
Kata szerelme a lovas világhoz a gyerekkorához köthető. Édesapja nyergesmester volt, Popovics József nyeregkészítő kézműves remekeihez gyártott vázakat, mely magával hozta azt a családi tradíciót, hogy bizony a lóval meg kellett ismerkedni. Kata kezdeti félelme ezekhez a hatalmas állatokhoz egy nyeregillesztés során fordult át:
- Édesapám nyakán lógtam munka közben is, lószerszámokat vittünk egy csömöri lovardába. 9 éves lehettem talán és rettegtem a lovaktól. Erre emlékszem. Lelkembe égett ott egy jelenet. Egy fiatal lány állt a ló mögött a bokszban és fésülgette a ló farkát. Gyerekként engem sokkolt ez a kép, elvégre azt tanultam, hogy a ló rúg és soha, semmilyen körülmények között meg se közelítsem a hátulját.
Ez az egyszerűnek tűnő jelenet egy életre megváltoztatta a hozzáállásomat a lovakhoz.
Lehet, hogy mégsem kell a lovaktól félni? Én akkor ezen komolyan elgondolkoztam, és ez a vezérhangya aztán elég messzire vitt.
A kíváncsiságom később legyőzte a félelmeimet, a többi pedig, ha már nem is történelem, de több évtizedes történet.
A Popovics nyergek tradíciója egészen Erzsébet királynéig nyúlik vissza, akiről köztudott, hogy sok időt töltött lóháton a Gödöllő környéki erdőkben, hasonló nyergekben. Igazi szerelem volt számára ez a vidék. A Gödöllői Királyi Kastély ma is városképet meghatározó kulturális eleme a térségnek. Kata kötődése a városhoz, szintén a gyerekkorához vezet vissza:
- Itt nőttem fel, és emlékszem a lovas éveimből a kastélykertbe rengeteget jártunk gyakorolni, különböző lovas alakzatok életrehívásának a helyszíne volt ez a gyönyörű
park.
Kistarcsáról indultunk, ott volt egy edzésünk, majd átlovagoltunk Gödöllőre és a karusszel gyakorlatokat már a Királyi kastély parkjában adtuk elő. Nem is annyira előadás volt, bemutató, inkább csak a napi rutin része. Számomra persze igazi ünnep és örömforrás amit lóháton tölthettem.
Kata 2008-ban lovasedzőként végzett Hódmezővásárhelyen, majd tíz évvel később, egy további két éves lovastúravezető képzéssel gyarapította a lovas végzettségei számát. Nagyon sokat lovagolt itthon, terepen, túrákat vezetett, gyakran napi 10-12 órákat nyeregben töltött. Lovasiskoláját ugyan több, mint tíz éve Gödöllő külterületén üzemelteti, más magyarországi tájak is beleégtek a lelkébe.
- a Somogy megyei Zselic és a Bakony vidéke, amely igazán közel áll a szívemhez. Rengetegszer tévedtem el azokon a vidékeken, de egy életre az emlékezetembe véstem a gyönyörű terepeket.
Kata lovardájában jelenleg tizenkét saját lóval oktat, akik félrideg tartásban élnek, és minimum 70 aktív lovassal dolgozik együtt. Rengeteg gyerektábort szervez, szabadidős versenyek eredményes és aktív résztvevői a lovasai, mindenféle korosztályból, de a fiatalkorúak vannak többségben. Évente több lovastúrát és lovas tanulmányutat szervez elsődlegesen Európában, de már több távolabbi desztináció is felkerült az elérhető palettára.
- Lovas barátságok építik ennek a nemzetközi lovas túraszervezésnek az útját. 2012-ben Írországban apály idején ültem először lóhátra az Atlanti-óceán partján egy kedves lovas
barátommal. Órákig vágtáztunk a homokban. Akkor megéreztem, hogy a lelkem igazán él és szabad. Azóta szeretném átadni ezt az érzést minél több lovasnak. Eredetileg a saját lovasiskolámmal indultunk tanulmányutakra, más országok helyi tenyésztésű lovain fedeztük fel nem csak a tengerparti vágták élményét, de más természeti és kulturális értékeket is. Aztán ennek híre ment, hogy ilyet is lehet és több ismerős, barát is csatlakozott a túráinkhoz, amely mára kinőtte magát a helyi keretekből.
Mi a terv a jövőre nézve?
- A Lóháton a világ palettáján a legnépszerűbb úticélok meglátogatására szeretnénk teret biztosítani több, magyarországi lovasnak és bővülni fog az elérhető desztinációk száma is. Lesz olyan régi út, amit újragondolunk és lesznek teljesen új úticélok is, amiket már régóta kértek tőlünk a lovasaink, hogy biztonságos körülmények közt valósítsunk meg. A következő igazán nagy mérföldkő pedig a terveink szerint az lesz, mikor a hazai természeti és kulturális értékek bemutatását összekoordináljuk a hazánkba érkező lovasok számára, lóháton.
Volt egy világjárvány, melynek a hatásai ma is érződnek...
- Számomra hozott is, vitt is. A lovasok száma akkoriban nagyon megugrott és sokan megmaradtak lóháton abból az időszakból. Felértékelődött a természettel való kapcsolat értéke, a lóval együtt töltött idő akkor, a bezártság útja így vezetett el sokakat a szabadsághoz. A külföldi tanulmányutak ebben az időszakban megszűntek és a lovas szolgáltatók körében is tapasztalható változás, csak úgy mint a lovas közösségekben.
Később szélesebb körben vált elérhetővé a lovaglás nemzetközi szinten, viszont a néhány éve lóra került lovasok és a digitalizált világ nagyfokú rugalmasságot és új szabályokat igényelnek a lovas szolgáltatóktól is. Amik néhány éve természetesek voltak, azt ma újra el kell mondani, le kell írni, élő gyakorlattá kell alakítani. Ez a gondolat azonban messzire visz...majd egy másik blogbejegyzésben folytatjuk.
Comments